2011. február 2., szerda

Azok a régi, szép ismerősök

Egy embert ismerek csak, aki nem családtag, még csak nem is közeli barát, mégis bármikor összefutunk, olyan mintha tegnap váltunk volna el . Ott folytatjuk a beszélgetést, ahol abba hagytuk.
Kb. öt évenként találkozunk és mindig kitörő örömmel üdvözöljük egymást. A boltban órákig dumálunk a régi és a mai dolgokról. Aztán szomorúan vesszük észre, hogy mennyire eltelt az idő és mind a kettőnknek rohanni kell. Annyira egyformán gondolkodunk, hogy még azt sem mondjuk egymásnak, hogy jó volna összejönni valamelyik nap, tudjuk, hogy egyikünk se fog ráérni. Azért szinte egyszerre mondjuk, hogy öt év múlva ugyanitt és nem viccelünk ilyenkor. Kedvellek Virág Mari.

Nincsenek megjegyzések: